Rokonoknál jártunk, ahol jó sok kutya (meg más állat) él. Nekünk nincs most kutyánk, mert Tekila eltűnt. Nem tökéletes a kerítésünk, ezért nem is akarunk most egy új kutyust, bár a gyerekek állandóan nyaggatnak. Néha megingok, de aztán belátom, hogy egy negyedik gyerekre nincs most energiám. A képeken látszik, mennyire örültek a kutyáknak. Kivéve Gézut, mert ő nagyon fél tőlük. Ennek ellenére ő is szeretne egyet.
Petike Buksival. Egyszer úgy megindult, hogy Peti repült utána, mint Károly bácsi Frakk után.
Panni Buksival
Gézu messziről nézi Buksit, nem lettek barátok.
Csöpi, a klasszikus házőrző
Nekem a két hófehérség jött be leginkább. Panka és Lenke a nevük, egyszer se sikerült megkülönböztetnem őket. Még kölyökkutyák, irtózatos puha bundával. Mikor kiszálltunk a kocsinkból, odafutottak hozzánk. Gézu felkiáltott, hogy ikrek, aztán elszaladt előlük.
Délutánra már bátrabb lett Gézu is, mi soha nem erőltetjük a kutyasimogatást nála. Magától közelített hozzájuk.
És a legvégén már simogatta is őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése