Rendszeres olvasók

2009. december 17., csütörtök

A kinyithatatlan doboz és társai

Hímzéssel ellátott dobozkánt most csináltam először Anette-nek, de ami elkészült, az nem ám az első verzió volt. Az első próbálkozásnál befestettem fehérre a fémdobozt, de nem gondolkodtam és mindenhol bemázoltam. Megszáradt, majd pirossal is átkentem. Ez is megszáradt, és kipróbáltam. Igen ám, de többé nem tudtam leoperálni a tetejét. Végleg rászorult, a férjem is hiába feszegette. Nevettem egy jót, és festettem rá egy szarvast. A kislányom boldog volt, mert ővé lett a kinyithatatlan doboz. Kitette a szobájukba dísznek. Az A betűs már a második nekifutásból készült. Örökre megtanultam, hogy meddig kell befesteni egy dobozt!!!
A két dobozka:



Már majd nem minden ajándékom készen van, de később mutathatom őket, mert szerelőnél van a fényképezőgépünk. Kettőt még sikerült lefényképeznem.
A barátnőmnek egy csíkokból varrt szív:




És magamnak egy szép piros:







Két éve készült a piros angyalkám. A konyhámat őrzi.

1 megjegyzés: