Megirigyeltem a többiektől a szebbnél szebb fonalakat, így miután kiműveltem magam festésügyben, neki is álltam a kislányommal. Az első próbálkozás nem lett annyira jó, mert nem egyszerre festettem, hanem egymás után a színeket. De a befőttesüveg-technika tényleg sokkal jobb. A kislányom teregette a papírtörlőket, meg mártogatta a hurkapálcikán a fonalakat, nagyon élvezte. Meg én is. Először sárga-zöld-kék variációkat festettünk, utána jöttek a rózsaszín-lila-kék színek. A The Gift of Stitching újságban láttam egy Bethlehem elnevezésű zöld-piros fonalkát, ezt is kipróbáltam. Szerintem ezek lettek a legszebbek, már két képet hímeztem is belőlük, életben nagyon szépek és különlegesek. A piros-fehér-kék (Independent) viszont nem sikerült, mert a fehér részre is átszivárgott a piros, és egy kicsit rózsaszínes lett. Még nem próbáltam ki, lehet, hogy így is szép lesz.
Száradás után a sárgák nélkül:
Feltekercselve:
És a dobozaimba helyezve a többi fonal mellé:
Nekem nagyon tetszenek. Még sosem próbáltam, de maaaajd egyszer. Nem mutatod meg a piros-zöld fonalakból hímzett képeket?? Nagyon kíváncsi lennék rá.
VálaszTörlés