Kutya-bejegyzés

Rokonoknál jártunk, ahol jó sok kutya (meg más állat) él. Nekünk nincs most kutyánk, mert Tekila eltűnt. Nem tökéletes a kerítésünk, ezért nem is akarunk most egy új kutyust, bár a gyerekek állandóan nyaggatnak. Néha megingok, de aztán belátom, hogy egy negyedik gyerekre nincs most energiám. A képeken látszik, mennyire örültek a kutyáknak. Kivéve Gézut, mert ő nagyon fél tőlük. Ennek ellenére ő is szeretne egyet.

Petike Buksival. Egyszer úgy megindult, hogy Peti repült utána, mint Károly bácsi Frakk után.

Panni Buksival

Gézu messziről nézi Buksit, nem lettek barátok.

Csöpi, a klasszikus házőrző

Nekem a két hófehérség jött be leginkább. Panka és Lenke a nevük, egyszer se sikerült megkülönböztetnem őket. Még kölyökkutyák, irtózatos puha bundával. Mikor kiszálltunk a kocsinkból, odafutottak hozzánk. Gézu felkiáltott, hogy ikrek, aztán elszaladt előlük.

Délutánra már bátrabb lett Gézu is, mi soha nem erőltetjük a kutyasimogatást nála. Magától közelített hozzájuk.

És a legvégén már simogatta is őket.

Halloween - Reformáció - Halottak napja

Mindig hangoztatom, hogy tőlem távol állnak az angolszász ünnepek. Ez tényleg így van, viszont hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tetszenek a kifaragott tökök. Tavaly is hímeztem egyet, most is készül egy tökmintás párnám. De maga a halloween, mint ünnep, nem érdekelt. Anyukám mesélte, hogy neki mindig faragott az apukája tököt halottak napjára. Egy kicsit elgondolkodtam ezen, és utána is néztem, honnan ered, mi is tulajdonképpen. A wikipédián olvastam, hogy ősi kelta hagyományokból alakult ki. A boszorkányok, kísértetek, szellemek ünnepe, melyben a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja keveredett össze. Napja: október 31. Bővebben itt olvashattok erről.

Amikor az őszi anyagaimat rendeltem Amerikából, választottam egy pókhálósat is "jó lesz ez valamire" alapon. Nagy örömömre Panni tanítónénije értékeli a kézzel készült dolgokat, és termésekkel, falevelekkel, őszi rajzokkal ki is díszítették a termüket. Így elővettem én is a pókhálós anyagomat, és varrtam nekik egy szivet. A pók egy gomb lett, lábai fonalból vannak.

Nekem az október 31-e a reformáció napja. Evangélikus lévén érintett vagyok, az egyetemen is foglalkoztam a témával. Luther 95 pontját, és a reformáció történetét, hatását a történelem szakom miatt tanultam, az Asztali beszélgetések-et meg német irodalom miatt. Aztán nagyon nagy boldogság volt számomra, hogy eljutottam Tübingenbe, és az egyetem levéltárában láthattam az első Luther-Bibliák egyikét. Annyira lélekemelő érzés volt fölötte állni. Wittenbergben még nem jártam, de tervezem, hogy oda is elutazunk egyszer.

Nosztalgikus hangolatomat folytatva mutatom azt a két evangélikus templomot, amik fontos állomásai (voltak) az életemnek. A békéscsabai kis- és nagytemplom, és a budapesti Deák-téri.

Lehet, hogy többeknek feltűnt a gödöllői fel nem sorolása. Akik személyesen ismernek, tudják, hogy nincs semmi gond velem, csak a családi viszonyaink túl szövevényesek.

Halottak napja - számomra fontos

(és nem a temetőbe járás miatt)

Autumn Crochet

Biztosan sokan ismeritek Lucy oldalát, én igen sokat nézegetem, olvasgatom. Rengeteget tanultam tőle, és gyógyír a lelkemnek a sok-sok szín, amit használ. Ha nem is tudtok horgolni, akkor is érdemes benézni hozzá, mert csodálatos, színes dolgai vannak. Nála láttam ezt a japán, virágos kendőt, amit én magamnak őszi színekben tudtam elképzelni. A mintát nagyjából kitaláltam a képeiről, fonalat Barka Gabitól rendeltem hozzá.

Fonal: Barka Kabala - Palacsinta, Vándor, Ladik, Curry, Fahéj, Szafari, Mokka, Befőtt, Kadarka, Naplemente, Katona (100% pamut, 180 m / 50 g)

Horgolótű: 3,5-es

Egy virág átmérője: 9 cm

Mikor fotóztam, még csak négy sorban voltak a virágok, azóta bővítettem 5-re, mert keskenynek találtam a sálat. 31 virágnál tartok most, nagyon élvezem ezeket az őszi színeket.

Nem csak engem inspirál ám Lucy horgolása, hanem több száz alkotót. Megnézhetitek az így született alkotásokat itt, de csak ha jó sok időtök van!!!

Vállkendős történet (SBS)

Az úgy volt, hogy amikor Tiszakécskén voltunk, a barátnőm javaslatára beugrottunk az ottani szuper rövidáru boltba. Nagyon jó kis boltocska, kedves a tulaj, én pedig kinéztem magamnak ezt a türkiszkék Rico fonalat. Mivel még életemben nem horgoltam (addig) vállkendőt, fogalmam sem volt, mennyi kellhet belőle. 20 dkg-t vettem, találomra. Persze nem lett elég. Próbáltam a közeli fonalasoktól venni, de sehol sem találtam. Ekkor eszembe jutott, hogy felhívom a tiszakécskei boltot, hátha küld nekem postán. A hölgy nagyon kedves volt, emlékezett rám, megmondta, hogy melyik színt vettem, és másnap feladta a fonalat. Én olyan boldog voltam! És most jön a történet legfontosabb része: ráérek akkor kifizetni a fonalat, ha legközelebb megyek Tiszakécskére. Így megbízott bennem. Mondtam, hogy én azért nem járok sűrűn arra. Azt felelte, hogy jövő nyáron is ráér. Hihetetlen, hogy vannak még ilyen emberek, kereskedők. Mit mondjak? Jól esett!! Persze első utam odavezet majd. Jövőre.

A kendőm azóta elkészült. A Pankáét itt mutattam.

Fonal: Rico Essentials, 100% pamut

Súly: 35 dkg

Méret: 78 x 135 cm (blokkolás előtt 73 x 130)

Horgolótű: 3,5

Magyar Posta

Mostanában nagyon foglalkoztatja Petikét a posta-téma. 5 év után nem lovag akar lenni majd a farsangon, hanem postás. Ez nála nagyon nagy szó ám! Ráadásul elkezdtük gyűjteni a bélyegeket, kaptunk egy réz postakürtöt, meg egy postás nyakkendőt. Amúgy családi hagyomány a posta "szeretete" nálunk, 2 közeli családtagom dolgozott/dolgozik a Magyar Postánál.

Az iskolában kaptak egy feladatot, hogy rajzoljanak a MP pályázatára. Petike is alkotott, de nagy bánatára az övét nem küldte tovább a tanító nénije. Ezért megígértem neki, hogy kiteszem a blogra, mert szerintem annyira részletgazdagon ábrázolta a postát, és csak jó dolgokat rajzolt, pl. a csekkbefizetést is mellőzte. Viszont van levélnek örülő bácsi, irodában dolgozó apa + kolléga, leveles zsák (magyar), meg holló. Az igaz, hogy nem zöld lett a ruhájuk, de a legó/playmobil figurák is kékek. Biztos elfogult vagyok, de nekem nagyon tetszik.

Gyerekkoromból van régi, postás hollóm. Mágnes az alja.

10-12 éve hímeztem egy szuper postaládát is ajándékba, legközelebb ezeket is lefotózom.

Magyar népmese

Tavaly többen kihímeztétek Laucica mintáját gyermekeitek osztályába. Én is meg akartam már akkor csinálni, de Petike tanítónénije elutasította. Kicsit rosszul esett, meg csodálkoztam is, de nem adtam fel. Gondoltam, lesz nekem még iskolás gyerekem. Pannika tanítónénije idén nagyon örült, mikor felajánlottam. Én is. Kihímeztem, élveztem, közben hallottam a fülemben Szabó Gyula hangját, és a felejthetetlen főcímzenét. Mi nagyon szeretjük a magyar népmeséket, nem csak nézni, hanem olvasni is. Kedvencem Pinkó, meg a Koplaló Mátyás. Most már ott díszeleg Pannika osztálytermének ajtaján. Többen megdícsérték. Jól esett a tavalyi kudarcom után.

Minta: Laucica

Fonal: DMC 421, fehér gyöngyfonal a tűzéshez

Anyag: fehér lenszövet, kb. 32 ct

Piros szivecskés vászon, inggomb, lenkötél, flíz

Eszter ajándéka

Gyönyörű ajándékcsomagom érkezett Esztertől, akinek én voltam az első rendszeres olvasója. Ráadásul én hagytam az első kommentet is nála. Ezért megjutalmazott.

Nézzetek be hozzá, mert a szép hímzések mellett saját terveit is megmutatja nekünk. Érdemes!



Ráhímezte a nevemet egy ollóőrre:

Tűpárna - igazán finom munka

Érdemes a belsejét is megnézni az ez alatti képen, hihetetlen kis apró öltésekkel került bele a levélkés anyag.

Scrapbook-képeslap

Az alattuk lévő fás anyagot is Esztertől kaptam. Utólag vettem észre, hogy fordítva fotóztam. A barna fonallal már hímeztem is, a leendő kenyeres zacskónk feliratát böködtem ki vele. És az anyagnak is lesz helye!!!

Még egyszer köszönöm nagyon Eszter, a kicsit rosszra sikeredett szeptemberemet megédesítetted vele!!!

Michael Miller - Flower Fairies

Willimama kislányának készült ez a csili-vili tündéres táska. Ingrid már 5 éves, Pankával jó barátnők. A szülinapi bulijára mindhárom gyerek hivatalos volt, aminek én úgy örülök, mert mindig szomorú az a gyerkőcöm, akit nem hívtak meg éppen. Ez főleg Gézura vonatkozik, mert az iskolások már jobban összejárnak. Boldogan ment ő is Ingridhez a "nagyokkal", szigorúan Peti kezét fogva. Egy saroknyi távot kellett megtenniük EGYEDÜL. Olyan boldogok voltak, hogy haza se akartak jönni. Nálunk legtöbbször sírásba fullad a vendégeskedés, mert mindig maradni akarnak még. Vajon más gyerek is ilyen?

Anyag: Michael Miller - Flower Fairies

+ egyéb patchwork anyagok, flíz

Fonal: Venus

Kézzel tűzve (pelenka-öltés, szár-öltés, sima tűzés)