Rendszeres olvasók

2012. december 10., hétfő

Hétvégi örömök-bánatok

Eseménydús hétvégénk volt. Szombaton elutaztunk Tatára a Bolyai Anyanyelvi Csapatverseny országos döntőjére. Petiék csapata Pest megyében második lett a 106 csapat közül, de a pontszámuk alapján mégis bekerültek a döntőbe a 11. legmagasabb pontszámmal. (A matekon ötödikek lettek!) Készültek rengeteget, mi meg izgultunk a havazás miatt. Hogy őszinték legyünk, kicsit csalódottak voltunk a 19. helyükkel, mert olyan kis buta hibákat követtek el. Nem olvasták el precízen a feladatokat, a versírásnál meg nem írtak több versszakot. Petike elsírta magát, mert szerinte ez rossz eredmény. Utána belátta, hogy 527 csapatból 19.-nek lenni nagyon nagy dolog!!!  Nagyon büszkék vagyunk rájuk, hiszen 9 évesen részt vettek egy ilyen komoly megmérettetésen. Mégis csak ők voltak a legkisebbek, hiszen harmadiktól lehet versenyezni. Azóta már Peti is büszkén mondja mindenkinek az eredményüket és készül a következő versenyre. Az én szívem meg majd kicsattan...


Vasárnap újabb foga esett ki Gézunak, de nem az, amire számítottunk. Most úgy néz ki, mint Hókuszpókusz. Valahogy középre keveredett a jobboldali foga. Riogatni is tud vele! Mosni viszont nem hajlandó azt az egyet, ott fölül, mert fáj neki.


Mutatom az idei adventi koszorúnkat. Gézuék csinálták kézműves órán. Saját fenyő, saját csuhémasni, meg termések vannak rajta. Tegnap már két gyertya égett, hihetetlenül rohan az idő.



Tegnap volt a hittanosok Mikulás ünnepsége is. Még nem kerültek ki a képek a Besnyői Plébánia oldalára, most egy régebbi képet mutatok, ahol Peti és Géza pecsétet kap. 


És végül az unokahúgomnak szeretnék üzenni, hogy mi mindig melletted fogunk állni, bármi is történjen az életben!!!!! Nagyon elszomorodtunk tegnap délután, nem volt kellemes az esténk se, de bízzunk benne, hogy rendbe fognak jönni a dolgok!!!! Nagyon szeretünk, Szilvikém!!!!


Egy kolbászfesztiválos kép kettőnkről.

2012. december 6., csütörtök

Mikulás megérkezett!!!!!

Idén varrtam a családnak Mikulás-zacskókat. A gyerekeké inkább szatyor, a szülőké hagyományos alakú és jóval kisebb. Kikészítettem üresen a teraszra őket, hogy vigye el már korábban a Mikulás. Na jó, ez a gyerek-verzió. Ők így tudják. A lényeg, hogy éjjel ezekben kaptuk az ajándékokat. Volt bennük karácsonyos zokni, csoki, mogyoró, mandarin, tea. És VIRGÁCS. Mert néha rosszak nem úgy viselkednek, ahogy mi, felnőttek szeretnénk.
Annyira örültek reggel!!! Milyen jó, hogy még ilyen lelkesek és hisznek a decemberi csodákban!!!!








A havazás is megérkezett kedden. 


Tegnap este építettek a gyerekek egy mini "hójembert". A  fotó elég sötét, és nem látszik, hogy akkora orra van, mint a sárkányfű árusnak Süsüben! 


2012. december 5., szerda

November a kertünkben

Az egyik fenyő alatt ilyen gombáink nőnek. 
Majd megkérdezem a gombaszakértőmet, hogy mi is ez.


A lépcsőnkön rendületlenül nő tovább a borostyán. 
Sajnálom levágni, pedig nagyon útban van. Most még kerülgetjük.


Hihetetlen, de még mindig nyíltak a rózsáim.




A belsőudvaron már kornyadoznak a páfrányok, kaktuszok, egyebek.


Fotózáskor még rengeteg levél volt a fűzfákon. Azóta zsákszámra lehullottak. 




2012. december 4., kedd

Horgolt virágos, leveles szatyor

Ez a leveles anyagom már tavaly óta megvan, de csak most "öltött alakot". Horgoltam hozzá egy virágot, de nem a szokásos japán virág mintája szerint. Újítok.
Nagyon tetszik nekem is, még se szeretném megtartani. Még keresi gazdáját!!!

Mérete: 39 x 35 cm
Fülhossz: 49 cm
Amerikai patchwork anyagokból, a bélése újrahasznosított keki színű pamutból.
A virágot Lilla horgoló cérnából alkottam.


Üresen:







Hit-Remény-Szeretet Nr. 2

Szívek méretei: 8 x 12 cm
Teljes hossz: 50 cm
Szívgyár: 12/125-127







2012. november 30., péntek

Hit-Remény-Szeretet Nr.1

Szívek mérete: 8 x 12 cm
Teljes hossz: 50 cm
Szívgyár: 12/122-124







Ha megtetszett, írjál nekem!

Vintage szívek

A Meseboltban vettem ezeket az amerikai patchwork anyagokat, mert megtetszettek. Aztán ilyen szívek születtek belőlük:
Szívgyár: 12/111-121








2012. november 29., csütörtök

Tarkabarka ősz II.

November elején elindultunk leveleket gyűjteni a környező utcákban. Csak ámultam-bámultam, milyen szépek a fák a környékünkön. Jó itt lakni!!!




Sütött a nap:




Ilyen leveleket gyűjtöttünk Panninak.


Préselés után ilyenek lettek. Viszont annyira ügyesek voltunk, hogy itthon felejtettük aznap, mikor kézműves órájukon ezzel foglalkoztak Panniék. Így ő más leveleit ragasztotta, a miénk meg maradt a lexikonban. 
Ági néni! Jövőre is kellenek levelek????? Van bőven! Szép laposak lesznek addigra...
Amúgy iszonyú jó alkotások születtek, egy-egy mesét kellett csoportosan ragasztaniuk a levelekből, de nem szabadott ollót használniuk!!! Annyira cuki madarak, rókák, fák születtek!!!


Anyukámnál:


Az én lábam, az én cipőm (és én fotóztam):


Az én szíveim: