Rendszeres olvasók

2009. december 17., csütörtök

A kinyithatatlan doboz és társai

Hímzéssel ellátott dobozkánt most csináltam először Anette-nek, de ami elkészült, az nem ám az első verzió volt. Az első próbálkozásnál befestettem fehérre a fémdobozt, de nem gondolkodtam és mindenhol bemázoltam. Megszáradt, majd pirossal is átkentem. Ez is megszáradt, és kipróbáltam. Igen ám, de többé nem tudtam leoperálni a tetejét. Végleg rászorult, a férjem is hiába feszegette. Nevettem egy jót, és festettem rá egy szarvast. A kislányom boldog volt, mert ővé lett a kinyithatatlan doboz. Kitette a szobájukba dísznek. Az A betűs már a második nekifutásból készült. Örökre megtanultam, hogy meddig kell befesteni egy dobozt!!!
A két dobozka:



Már majd nem minden ajándékom készen van, de később mutathatom őket, mert szerelőnél van a fényképezőgépünk. Kettőt még sikerült lefényképeznem.
A barátnőmnek egy csíkokból varrt szív:




És magamnak egy szép piros:







Két éve készült a piros angyalkám. A konyhámat őrzi.

SWAP 3

Nálam is csengetett a postás a SWAP ajándékommal. Mszabu volt az Angyalkám. Nagyon szép, pici, finom dolgokat hímzett nekem. Csak gyönyörködni tudok az apró hímzésekben!!!!! És a finomságoknak se jósolok nagy jövőt!!! A kis arany karácsonyfát már ki is tettem az asztalunkra, a gyerkőcöknek is nagyon tetszik. A többi szépséget fölakasztom majd a fánkra. Évi! Köszönök neked még egyszer mindent, szépeket hímeztél!!!! Mivel még a szerelőnél van a fotómasinánk, ezért Évi képét teszek ki:




2009. december 14., hétfő

Karácsonyi húzogatós 2009

A másik ajándékom is célba ért, amit "Böpörö"-nek készítettem. Nagyon-nagy szerencsém volt, mert Réka azt írta magáról, hogy szereti a népművészetet, és nagyon tetszenek neki Colette munkái. Ő az én emberem!!!! - gondoltam magamban és fellapoztam kedvenc mintagyűjteményemet, Lengyel Györgyi: Keresztszemes kézimunkák című csodálatos könyvét. Ez az a könyv, amit órákig tudok nézegetni, bármikor. Ki is választottam két mintát, és piros gyöngyfonallal ki is hímeztem. Nagy kedvencem a piros-fehér tűpettyes anyag, ezért ezt választottam hozzá, no meg pár piros vásznat kiegészítésképpen.
És íme, az eredmény:



Hogy a karácsonyi hangulatról se feledkezzünk meg, válogattam Rékának is karácsonyi szalvétákat.

Az ajándékcsomagom:




Kaptam egy nagyon kedves levelet Rékától, ha kapok tőle engedélyt, akkor azt is idemásolom majd.

Megkaptam az engedélyt!!! Réka levele:


Ezekben a pillanatokban bontottam fel a karácsonyi csomagomat, amit Tőled kaptam, és hatalmas meglepetés volt, mennyi minden gyönyörűséget kaptam:)


Fantasztikusan ügyes vagy, és nagyon jól esett, hogy így eltaláltad az ízlésemet, ezek olyan darabok, amiket minden nap használnék, annyira közel állnak hozzám. A táskát amint lehet, fölavatom:)


Most kerestem rá a blogodra is, csak pár bejegyzést olvastam el, úgyhogy van mit bepótolnom. Szeretnélek megismerni, mert a blogod alapján is és az alapján is, ahogyan becsomagoltad, elláttad az ajándékokat, megírtad a leveled, egy csupaszív embernek tűnsz, akit muszáj lenne megismerni. Remélem, lesz rá alkalom.


Köszönök mindent, és találkozunk még itt a neten:)

Nagyon-nagyon jól esett ez a levél! Ajándékozni hihetetlenül jó!!!!!


2009. december 4., péntek

SWAP 3

Életemben először veszek részt ilyen ajándékozásban, ezért nagy izgalomban vagyok. Több hete elkészültek a hímzések, de a végső formájukat az elmúlt hétvégén nyerték el. Mindenkinek mutogattam a környezetemben, hogy szép-e, ő örülne-e egy ilyen ajándéknak. Persze végignéztem a korábbi gyönyörűségeket is. És hát figyelembe kellett vennem az ajándékozott kívánságait is. Erre még nem térek ki, mivel most fogom föladni a csomagot, egyenlőre titok, hogy kinek is készültek az ajándékaim.





A főajándék ez a karácsonyi szatyor. A keresztszemes részt már mutattam októberben, Leisure Arts minta picit átalakítva. Több karácsonyi anyagból készült, elöl zöld-piros vászon, a hátulja és a füle piros fenyős vászon. A bélést piros karácsonyi feliratos anyagból, illetve vajszínű arany hópelyhes mintájúból varrtam.



A csomagba került még egy saját készítésű dobozka és karácsonyi szalvétagyűjtemény.




A dobozka festett és dekupázsolt. A tetejére pedig ráhímeztem egy A betűt pirossal-arannyal. Mivel még hímzést soha nem ragasztottam doboztetőre, ezért nem lett tökéletes, még gyakorolnom kell, de remélem, hogy a leendő gazdája értékelni fogja az igyekezetemet, és elnézi a hibáimat, hiszen nagy szeretettel készítettem. Pici díszeket is rejtettem bele.




10 karácsonyi szalvétát válogattam össze.




És így néz ki egyben az ajándékcsomagom. Nagyon-nagyon várom a visszajelzést!!!!!

2009. november 18., szerda

"Anya mindig hímzik"

Ezen a héten többször téma volt, hogy én milyen régóta hímzek. Én azt szoktam mondani, hogy kb. 25 éve, és ez olyan hihetetlennek tűnik, mivel 37 éves vagyok. Pedig az első próbálkozások még korábbiak voltak. Nagyon nagy szerencsém volt, mivel az általános iskola első osztályában megismerkedhettem két csodálatos emberrel. A napközis tanítónéni (Köteles Lajosné Irénke néni) mindig kötött, mikor mi már játszottunk. Nem sok idő kellett hozzá, hogy mellételepedjek és nézzem, ahogy csattogtak a tűk. Rövidesen megtanított engem is. Kaptam körkötőtűt, fonalakat és innen már nem volt megállás. Arra viszont már nem emlékszem, hogy mi lett a sáljaimmal, a kezdeti műveimmel. Felsőben már pulcsikat is gyártottam az egész családnak, baráti körnek. Ma már csak sapka-sál szinten mozgok, egy-két pulcsit, mellényt kötöttem a gyerkőcöknek, amig még kisebbek voltak. Legalább 15 éve kötöttem magamnak az utolsó pulcsit.
A másik tanítónénink pedig hímzett mindenfélét. Vagyis innen a másik szerelem. Anni nénire nem tudok meghatódás nélkül gondolni. Ő vezette a hímzős szakkört, nyolcadikos koromig jártam hozzá. Tőle megtanultam a hímzés alapjait, hímeztünk kalocsait, írásost, mindenfélét. Az a baj, hogy nem nagyon maradtak meg az első próbálkozásaim. Anyukámnál biztosan van, már beszéltünk róla, hogy előkotorja.
Horgolni is nagyon korán megtanultam az egyik osztálytársam dédnagymamájától, de ez a leggyengébb pontom. Nagyon egyszerű dolgokat tudok csak horgolni.
Varrni pedig nagymamám tanított meg a lábbalhajtós Singer gépén. Mindig azt mondta, hogy a varrás alapja: az egyenes varrás. Ezért rengeteget varrhattam nála egyenesen. Amúgy nem is volt cikk-cakk a gépén! Már általános iskolában varrtam magamnak nadrágokat, felsőket. Sőt! Sokszor én festettem az anyagokat. Ezt azóta is szívesen teszem, mind a festést, mind a varrást. Rengeteg ruhát, blúzt, nadrágot, szoknyát, blézert, de még kabátot is varrtam. Mostanság nincs már annyi időm ruhákra, inkább a lakásba varrok. Ebből már mutattam néhányat.



Úgy emlékszem, hogy az első keresztszemest gimnáziumban hímeztem. Kaptam Németországból Burdát, meg Neue Mode-t és azokban voltak xszemesek. Ezeket azért nem nagyon merném megmutatni!!!! Viszont innentől kezdve ez lett az igazi szerelem! Nem tudom, mennyi alkotásom lehet. Megszámolni se nagyon tudom, mivel a legtöbbje ajándékba készült. Végül is nem is ez a fontos, hanem az, amit ad nekem a hímzés. Nekem esténként lelki szükséglet a bökögetés, ilyenkor kiszállnak belőlem a gondok, kieresztem az összes fölös gondolatot. Sokan kérdezik tőlem, mikor van nekem időm 3 gyerek mellett alkotni. Hát esténként! Mikor ők lefekszenek, akkor bevethetem magam a műhelyembe, mivel én nagyon szerencsés vagyok, és van külön varrós helyiségem. Amúgy ez a mosókonyha, de a MŰHELY elnevezés mégis csak jobban hangzik!!!!  Ha egyszer rendet rakok benne, akkor talán azt is lefényképezem. Igazi kincsesbánya ám! Imádnak belógni a gyerkőcök, itt aztán lehet mindenféle jó dolgot találni! De hímezni a kanapén szoktam, így este együtt lehetünk a férjemmel. Mikor még nem dolgoztam, délutánonként is tudtam néha hímezgetni. Innen ered a címben szereplő mondás. Valamit szeretett volna a legnagyobb fiam az apjától, aki át akarta irányítani hozzám. Erre felelte Petike: "De anya mindig hímzik!"


2009. november 12., csütörtök

Adventi naptár

2006-ban varrtam az adventi naptárt. Borzalmas unalmas munka volt 24 zacskót dekupázsolni, megvarrni. De kárpótolt a gyerekek öröme. Minden reggel rohantak megnézni az aznapi zacskót. Tavaly be kellett osztani, hogy melyik nap ki vehette le, és bonthatta ki. Amúgy nálunk egy-egy szem cukor volt benne. A december - sajnos - nem az egészséges táplálkozásról szól!!!! Teljes fotóm nincs is, csak részletek, de idén is lesz advent, majd újból mutatom.







Olyan jó, hogy nem sokára itt a december!!!!

Karácsonyfadíszek & Co. II.

És szívek minden mennyiségben hímezve, varrva, gyöngyözve, strasszozva, dekupázsolva:













Angyalkák:










Manók:







Ezt kb. 10 éve varrtam:




Kicsit csaltam, mert ez nem csak karácsonyi díszünk, hanem két éve egész éves "darab":



2006-ban ilyen volt a fánk:






Karácsonyfadíszek & Co.

Tavaly előtti karácsonykor lefényképeztem pár karácsonyi szépséget. Ezekből válogattam néhányat. Mi már adventkor feldíszítjük a házunkat piros-fehér-arany színekben. Mindenhova kerül egy szív, egy angyalka, manó, vagy üvegfestés. Mikor, milyen kedvünk van, illetve az új dolgok általában prioritást élveznek. Gyerekkorom óta saját készítésű díszeink voltak a fán. Egyedül a szalmadíszeket, meg a festett fafigurákat vettem, illetve minden évben megnézzük a Gödöllői Kastélyban a képzőművészeti karácsonyi vásárt, ahol csuhédíszeket szoktam venni. Minig gyártok újakat, most is sok ötletem van. A narancshéjak, szárított almák sajnos pár évig bírják csak, de a legtöbb megmarad. Vannak kedvenceim, és a gyerekek is választanak mindig maguknak egyet-egyet. Ráadásul ezek a díszek túléltek már két borulást is!!!

A házikók ötletét néhány éve találtam a Praktikában, most már rengeteg van belőlük. Mindent kézzel varrok rajtuk:





















Gyöngyökből is fűztem díszeket, de itt nem jól látszanak.



November, de gondolatban már december

Egy csomó új dolgot hímeztem-varrtam, de ebben a "csodálatos" időben nem tudok jó fényképeket készíteni. Hétvégére már jobb időt mondtak, ha lesz fény, akkor mindent fotózok.
Nálam az esték már a karácsonyi készülődés jegyében telnek, sokszor még csak gondolati szinten. Magamhoz képest már így is elcsúsztam, de nagyjából már mindent kitaláltam. Sok szépséget varrok idén is. Annyira szeretek ajándékba varrni, hímezni, bütykölni!!!!
Ezt az ágytakarót 2 éve hímeztem unokahúgomnak. Egy egyszerű Ikeás ágytakarót dobtam föl pár virággal, meg gyönggyel. Nagyon jól mutat kiterítve. Ezt a fényképet akkor készítettem, de nem ágyra terítettem ki, hanem egy kétszemélyes fotelra. Azért így is látszik valamennyire a minta.









2009. november 5., csütörtök

Sapka

Pár hete esténként nem csak hímezgetek, hanem kötögetek is. A gyerekek kinőtték, meg elkoptatták a tavalyi sapka-kollekciót. Vettem három egyforma, de különböző színű fonalat. Már készen van 3 sapka, meg két sál, de csak a legkisebb gyerkőcöm volt hajlandó fényképezkedni. Régen rengeteget kötöttem, mindenféle dolgot. Ma már nem állok neki egy nagy pulóvernek, és észre is vettem, hogy kijöttem a gyakorlatból. Meg sálat kötni végtelenül unalmas munka!!!! Mutatom a zöldet:



Gézu külön kérte, hogy lógos bojt legyen rajta. Kíváncsi vagyok, hányszor kell majd visszavarrnom!!

2009. november 2., hétfő

Karácsonyi játék

Nina hirdetett egy karácsonyi játékot, amiben a csodálatos nyereményért azt kérte, hogy leírhatjuk, miért szeretjük a karácsonyt.
Számomra a Karácsony az év legszebb ünnepe, mert én komolyan veszem a "szeretet ünnepe" kifejezést. Már most jó szívvel gondolok a két hónap múlva lévő napokra, imádom ugyanis a készülődést. Élvezem a tervezgetést, várakozást, bütykölést, titkolózást, sütést, no meg az illatokat!!! Amióta megszülettek a gyerekek, azóta meg pláne a legszebb ünneppé vált nálunk. Én igyekszem mindenkit saját készítésű ajándékkal meglepni, vagy ha vásárlok valamit, akkor legalább a csomagolást gyártom én. A gyerekek miatt ez most egy kicsit nehéz, mivel ők még úgy tudják, hogy a Jézuska ajándékozza őket. Ezért nekik nem hímezhetek, mert akkor rájönnének az igazságra. De a többieknek készült szépségeket se láthatják. Újabb bonyodalmak, de ez is a titkolózás része. Viszont a lakás feldíszitése már közös feladat, és a karácsonyfára is saját díszek kerülnek. A legszebb pillanat mindenképpen az, mikor berohannak a gyerekek megnézni a fát, miután csengetett az angyalka. Ahogy fölnéznek a fára, csodálkoznak, ragyog az arcuk. Nálunk Adventtel kezdődik az igazi készülődés, pirosba öltöztetjük a házunkat, a gyerekek levelet írnak Jézuskának, minden reggel rohannak az adventi naptárhoz, kiválóan viselkedve a jó kis ajándék reményében. Mindenképpen családi ünnep számunkra. És megpróbálom ebben az időszakban távol tartani a gyerekeket a boltoktól (nagyon nehéz feladat!!!), mert mindenhol kiteszik a fákat + az irtózatos ajándékhalmokat, amiket alig tudok kimagyarázni. És látom az emberek arcán, hogy nekik nyűg a karácsony.



2009. október 30., péntek

Mary Wigham

Pár hete befejeztem a Mary Wigham SAL-t. Hosszabb bejegyzést írtam a magyar oldalra. Nagyon szerettem hímezgetni, ezért jó gyorsan elkészült. Mintái máshol is felhasználhatóak, ezzel a lehetőséggel élni is fogok. Rendszeresen nézem a többiek fényképeit is a Needleprint és a többi MW oldalon, gyönyörű variációk keletkeztek. Ezek a fényképek még csak a kész hímzésről készültek, végső formája egy terítő lesz. Már pár anyagot kiválasztottam hozzá, barnás-drappos árnyalatokban gondolkodom. Hát akkor a képek:























2009. október 27., kedd

Karácsonyi készülődés, Winter Sampler -Leisure Arts

Elkezdtem hímezni a karácsonyi ajándékokat. Ezzel a mintával kezdtem. Még nem döntöttem el, hogy párnát varrok belőle, vagy táskát. Jó lassan haladtam vele, mert nagyon apró. Az egyszínű piros helyett piros-zöld-arany-fehér DMC fonalat választottam. És kihagytam az írott szöveget.




Az eredeti kép így nézett ki:



A mintát ingyen le lehet tölteni innen.